Sólyom Dávid vagyok, 1990 december 28-án születtem Budapesten, és bár végzettségemet tekintve elektronikai műszerész és hangtechnikus volnék, már gyermekkoromban sem érdekelt az elektronika elmélete, sem pedig a szolfézs szépsége annyira, mint a gyakorlat és az elektronikus hangkeltő eszközök lelki világa, vagyis a nagy kérdés: „Mitől szól úgy?”
Ugyan felbecsülni sem lehetne a számát a különféle összefüggésnek és megközelítésnek, amik leírni hivatottak mindezt – ha nem hallottuk még, hiába, ha nem halljuk, hiába: mint egykoron az öreg szakik elsuttogott műhelytitkai. És hiába teltek volna el az évek megannyi találkozással, régi elektronikai könyvek olvasása mellett zenehallgatással, zenéléssel és áramkörök méricskélésével, ha a csöves erősítő egyszerűségének bája mögött nem találom meg a hangot, amit kerestem – avagy, miért is akarnék elfogulatlan lenni?
Az évek pedig elteltek, a technológia úttörőitől pedig leginkább már csak olvasni lehet, és amint az új elfogulatlanságom kételyeként utat tör magának, úgy kapcsolom be egyre kevesebbet a régi erősítőt – mintha ezalatt csak pihenne kicsit, hogy aztán ismét meghallhassam a hangot, amit kerestem.
